A projekt vezető partnere a Pannon Európai Területi Társulás (Pannon EGTC), a megvalósítást pedig a Visegrádi Alap támogatta.

A dokumentum célja, hogy bemutassa a felsőoktatási intézmények által alkalmazott legjobb környezeti gyakorlatokat, elősegítve ezzel a régióban a zöld átmenethez szükséges szemléletformálást, intézményi változásokat és tudásmegosztást. A kiadvány nemcsak a projektpartnerek számára kínál hasznos ötleteket, hanem minden olyan szervezet számára is, amely fenntarthatóbb működésre törekszik – legyen szó egyetemekről, önkormányzatokról vagy civil közösségekről.

A kiadvány többek között részletesen bemutatja, hogy hogyan szervezi meg hulladékgazdálkodását a Pécsi Tudományegyetem, ahol például belső újrahasznosító piactér működik a felesleges, de még használható bútorok és eszközök újrahasználatára. A J. Selye Egyetemen pedig jelentős beruházások történtek az energiahatékony működés érdekében: az egyetemi épületekben korszerűsítették a világítást LED-es rendszerre, hőszivattyúkat és napelemeket telepítettek, és fejlesztik az energiafogyasztás mérésére szolgáló monitoring rendszert is. Ezzel nemcsak a környezetet kímélik, hanem az üzemeltetési költségeket is csökkentik.

Az energiatudatosság terén más egyetemek is kiemelkedő példát mutatnak. A Masaryk Egyetem Csehországban már teljes mértékben megújuló forrásból vásárolja az áramot, míg a Montenegrói Egyetem jelentős beruházásokat hajtott végre napelemes rendszerekbe és korszerűsítette fűtési rendszereit, így csökkentve szén-dioxid-kibocsátását és költségeit.

A zöld átállás az egyetemi étkeztetésben is megjelenik. A Jagielló Egyetemen már tilos az egyszer használatos műanyag csomagolások használata az egyetemi büfékben, míg a Masaryk Egyetemen külön vegetáriánus és vegán menüsorral bővítették a kínálatot, valamint ösztönzik a hallgatókat arra, hogy saját ételhordót használjanak. A fenntarthatóságot tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi és egészségügyi szempontból is fontosnak tartják.

Közlekedési szempontból is találunk kiváló példákat. A Pécsi Tudományegyetem ösztönzi a kerékpáros közlekedést: a dolgozók számára ingyenes biciklikölcsönzést biztosítanak, valamint szemléletformáló kampányokat és rendezvényeket szerveznek, például az Európai Mobilitási Héten.

A vízgazdálkodás és a biodiverzitás védelme sem maradt ki a jó gyakorlatok közül. A Masaryk Egyetem például zöldtetős megoldásokat és esővízgyűjtő rendszereket alkalmaz, amelyek nemcsak vízmegtakarítást tesznek lehetővé, hanem hozzájárulnak az egyetemi kampusz mikroklímájának javításához is. A Szarajevói Egyetem faültetési akciókat szervez, valamint elindította egy új központ létrehozását a fenntarthatóság és klímavédelem témakörében, ezzel is jelezve hosszú távú elköteleződését a zöld átállás mellett.

A dokumentum minden egyes fejezete a zöld egyetemmé válás különböző aspektusait mutatja be – az intézményi stratégiáktól kezdve a gyakorlati megvalósításokon át a közösségi bevonásig. Ezáltal a kiadvány nemcsak esettanulmányokat közöl, hanem valódi útmutatóként is szolgál mindazoknak, akik a fenntarthatóság felé szeretnének elmozdulni.

A Best Practice Repository kiadvány letölthető itt.

A projektet Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormányai társfinanszírozzák a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatási Programján keresztül. Az alap küldetése a fenntartható regionális együttműködés ötleteinek előmozdítása Közép-Európában.