A rendezvény célja az volt, hogy megvitassa a Nyugat-Balkán európai uniós integrációjának jelenlegi állását és a csatlakozási folyamat kihívásait. A konferencián magyar és nemzetközi szakértők, diplomaták, valamint politikai döntéshozók osztották meg véleményüket és javaslataikat a régió jövőjéről.

A megnyitón Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezetten támogatja a Nyugat-Balkán országainak EU-csatlakozását, mivel ez nemcsak a térség stabilitása és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hanem az Európai Unió egészének érdekeit is szolgálja.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a rendezvényen az Európai Unió bővítési politikájának jelenlegi helyzetét értékelte. Beszédében kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán országainak csatlakozási folyamata jelentős késedelmet szenved, és hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a bővítés felgyorsítása az egész Európai Unió érdeke. A miniszter rámutatott, hogy a régió országai átlagosan 14,5 éve várnak az EU-tagságra, azonban a tárgyalási folyamat több esetben is megrekedt. Példaként említette Szerbia csatlakozási tárgyalásait, amely szerinte már négy éve készen áll egy újabb fejezet megnyitására, de bizonyos uniós tagállamok további feltételekhez kötik az előrelépést.

A miniszter beszédében kitért az energiaügyi együttműködésre is, amely Magyarország és a Nyugat-Balkán kapcsolatában kiemelt szerepet játszik. Kiemelte, hogy a Magyarországot Szerbiával összekötő gázvezeték nélkül a régió energiaellátása bizonytalanabbá válna, és ez is mutatja, hogy a térség gazdasági és infrastrukturális kapcsolatai már most is szorosan összefonódnak az EU-val.

Összegzésként megerősítette Magyarország elkötelezettségét a Nyugat-Balkán EU-csatlakozásának támogatása mellett, és hangsúlyozta, hogy a magyar kormány aktívan dolgozik a folyamat előmozdításán.

A konferencián Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter is felszólalt, és ismertette a magyar uniós elnökség bővítéspolitikai eredményeit. Elmondása szerint Magyarország:

• Elősegítette Albánia és Montenegró csatlakozási tárgyalásainak újraindítását,
• Hozzájárult Bulgária és Románia teljes schengeni csatlakozásához,
• Támogatta a Nyugat-Balkán gazdasági és politikai integrációját célzó kezdeményezéseket.

Bóka János szerint a fokozatos integráció elve előnyös lehet, amennyiben az valódi előrelépést hoz a régió számára, de fontos, hogy ez ne halogassa a teljes jogú tagságot.

A Budapest Balkán Fórum 2025 rámutatott, hogy a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása továbbra is lassan halad, és számos politikai és intézményi akadályba ütközik. Magyarország elkötelezett az EU bővítésének felgyorsítása mellett, és a magyar uniós elnökség több területen is előrelépéseket ért el. A rendezvény egyik fő kérdése továbbra is az maradt, hogy az EU többi tagállama milyen mértékben támogatja majd a térség integrációját a következő években.